A bikaviadalok egykor hozzátartoztak Spanyolország vonzerejéhez, számos turista is rendszeresen látogatott vissza az országba ezen rendezvények miatt. Azonban ahogy az állatvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kapott, az állatviadalok lassan kikoptak a szórakoztató programok közül. Lángoló szemek, széles orrlyukak és dübörgő paták és egy igazán hősies férfi képe jellemzik ezt a régi hagyományt, melyben sokak szerint maga a spanyol történelem testesül meg.

Kevés ennyire megosztó témát tudok, mint a bikaviadal. Ezek a viadalok már egy letűnt kort idéznek, sokan állatvédelmi elítélik szempontból (véleményünk szerint nagyon helyesen), mások pedig szórakozásnak tekintik. Az azonban tény, hogy a Kanári-szigetek mondott elsőként nemet a bikaviadalokra, és az is tény, hogy a spanyol kultúra és hagyományok fontos része.

A téma rengeteg művészt megihletett, az én személyes kedvencem a pasodoble. A híres pasodoble nevű spanyol tánc az 1920-as években terjedt el, amely egyfajta bikaviadal-pantomim, ahol a férfi táncos a matador szerepét ölti magára, a nő szerepe pedig a vörös muletáé. A férfi és a nő együtt mozog egy képzelt bika körül, miközben flamenco-elemeket és az arénabeli küzdelemre jellemző stilizált figurákat adnak elő.

Tenerifén is, ahogy Spanyolország szinte minden nagyobb településén, rendszeresen tartottak viadalokat, ahol a helyi viadorok megküzdhettek az állatokkal. A Santa Cruz-i bikaviadal-arénát (spanyolul: Plaza de toros de Santa Cruz de Tenerife) 1893-ban nyitották meg, és 1983-ig tartottak benne állatviadalokat. Az utolsó bikaviadalra 1983. december 18-án, a Plaza de Toros-on került sor, ezt követően az épület rendezvényhelyszínként üzemelt. Bár közel 40 éve nem rendeztek ilyen “játékot” a szigetcsoporton, hiszen az állatvédelem egyre jelentősebb szerepet kapott, de hivatalosan csak 1991-ben tiltották be a Kanári-szigeteken viadalokat.

A bika legyőzésének mítosza az egyiptomi kultúrában jelent meg először, majd ez számos más ókori ország rituáléjába is bekerült. Természetesen az ókori római viadalok váltak a legismertebbé a történelem folyamán. Spanyolországban tulajdonképpen ugyanez a mítosz áll a bikaviadalok hátterében. A mór uralom alatt a lovagok lóhátról, lándzsával küzdöttek a bikákkal, a középkorban a bikaviadal éppen olyan lovagi torna volt, mint bármely másik országban rendezett erőpróba. A bikakultusz központja Andalúzia, egészen pontosan Sevilla, Málaga és Ronda városai voltak.

Az első pénzdíjért küzdő bikaviador Francisco Romero volt, unokája, Pedro Romero pedig a modern bikaviadal megteremtője, aki ló nélkül terelte a bikát és karddal ölte meg azt. 1771 és 1799 között több, mint 5600 bikát ölt meg, anélkül, hogy egy karcolás is érte volna. Az első arénát 1785-ben építették Ronda városában, Pedro Romero itt indította útjára a bikaviadal művészetét és a leghíresebb matador-dinasztiáknak is innen indult a pályafutása. A bikaviadalok mai formája 1830 körül alakult ki.

A bikaviadal Spanyolországon kívül Portugáliában, Dél-Franciaországban és Latin-Amerika több országában (Mexikó, Kolumbia, Venezuela, Peru) is népszerűségnek örvend.

A tenerifei arénát Antonio Pintor Ocete tervezte, és 1892-93-ban építették. Összesen 6800 ember befogadására volt képes, a mór hagyományokat ihlető stílusú épület homlokzata sokszög alakú, 32 oldallal, az épület átmérője 80 méter. 1924-ben egy tűzvész pusztított az arénában, de 3 évvel később újra megnyították. Az aréna olyan híres matadorokat fogadott, mint Luis Mazzantini, valamint Eguía és Antonio Moreno Fernández „Lagartijillo”. Az utolsó bikaviadalt 1983. december 18-án rendezték, azonban hivatalosan csak 1991-ben tiltották be a bikaviadalokat a Kanári-szigeteken. Ezt követően karneváli rendezvényekre, sporteseményekre és koncerthelyszínként használták az épületet.

Az épületet 2003-ban végleg bezárták, mert nem felelt meg az új rendezvényhelyszínekkel szemben támasztott biztonsági előírásoknak. Számos fejlesztési terv készült az épületre, az utolsó szerint szabadidő központ, valamint lakások és üzletek építése szerepel. 2014-ben az épület kulturális örökségvédelmi státuszt kapott.

Raáb Szilvia

Viasale Travel, a Kanári-szigetek specialistája