A tyúk vagy a tojás… illetve Spanyolország, Dél-Amerika és Afrika között akkor most hol is vagyunk pontosan?

A helyiek szerint igazi Gran Canaria-i őslakosnak az számít, aki “fejben”, mentalitásban európai, a lábai afrikaiak, miközben a szíve Dél-Amerikáé. Bár elsőre kicsit zavarosnak tűnhet ez a kép, ismerve a sziget történelmét, teljesen érthető, sőt, nagyon szép összefoglalása annak a hagyományos kulturális sokszínűségnek, aminek a sziget mai arcát köszönheti. Bár sok állandó jelző és metafora örök szereplője Gran Canaria, ezek közül az egyik legmeghatározóbb az, amelyik kontinensek közti hídként írja le a szigetet.

Sokan mondják, hogy az olyan kis festői falvak hangulata és macskaköves, erkélyes látképe, mint péládul Arucas, Teror, Agüimes vagy Ingenio, Dél-Amerikára emlékeztetik őket, a spanyol gyarmatosítás azonban épp fordítva történt. Amit itt látunk, az a hagyományos Gran Canaria-i építészet, amit aztán exportáltak Amerikába. San Antoniotól Texason át, az uruguay-i Montevideoig rengeteg várost alapítottak a szigetről elszármazott őslakosok. A mai napig különösen erős szálak fűzik a szigetet Kubához és Venezuelához, ahol nagyon sok helyi talált telepesként új otthonra. A sziget lakói közül szinte mindenkinek él rokona ezeken a helyeken, ráadásul mindenhol spanyolul beszélnek – bár akcentusuk miatt a helyieket Spanyolországban gyakran gondolják kubainak vagy venezuelainak.

Ha szeretné megtudni, hogyan festhet az élet egy Dél-amerikai városban, elég Ingenio városát felfedeznie, és az időeltolódás miatt sem kell aggódnia. Sétáljon végig a Guayadeque Múzeumtól és a Nemzeti Parktól csupán néhány percnyi autóútra található óvárosban, vagy másképp casco viejo-nak nevezett régi negyedben – kéttornyú, fehér templomával a városka kicsit olyan, mint Dél-Amerika jól megőrzött történelme lenne. A világ bármelyik, másik pontján ez önmagában hatalmas turisztikai vonzerőt jelentene, de itt, folyamatos versenyben a klímával, a strandokkal és az egyedülálló tájakkal, sokan nem veszik észre szépségét és értékét.

Persze nem szeretnénk senkit lebeszélni a strandokról, de reméljük, sikerült egy kis kedvet csinálnunk ahhoz, hogy ne érjék be ennyivel. Ha például a méltán híres Playa del Inglés közelében járnak, közvetlenül mellette találják a Maspalomas természetvédelmi területet, ahol hihetetlen, közel 10 méteres homokdűnékben gyönyörködhetnek.

Ahogy sorozatunk első részében említettük, a sziget közelebb van a Szaharához, mint Európához, ez a homok nem a sivatagból, hanem az Atlanti-óceánból származik – ezzel együtt, ha sivatagi életérzésre vágyna, itt is bátran felpattanhat egy teve hátára.

Bármelyik része mellett is dönt a szigetnek, van néhány dolog, amiben biztos lehet: csodálatos kilátások, válogatott kincsek, remek hotelek, és valóban egész évben kellemes időjárás várja!

Raáb Szilvia

ViaSale Travel, a Kanári-szigetek specialistája